Hajós expedíciónk a következő nyolc nap során az alábbi helyszíneket érinti.
Krossfjorden és Új-Ålesund
A nyugati part mentén észak felé haladva reggelre érünk a 30 kilométer hosszú Krossfjordenbe, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a környező gleccserekre. A fjordot csupán 1612-ben sikerült feltérképezni. Délután Új-Ålesundot, a Föld legészakibb települését érintjük, amely szintén bányászfalu volt. A világ legészakibb vasútjának sínei még mindig láthatók. A sarkvidéki felfedezésének történetét pedig az Amundsen és Nobile sarkkutatók léghajóinak kikötésére használt árboc őrzi.
Ma kutatóközpont üzemel a kisvárosban, hiszen a környék az apácaludak, a rövidcsőrű ludak és a sarki csérek fontos költőhelye.
A hatalmas Monaco-gleccser
Az időjárástól függően behajózunk a VII. Haakon norvég királyról elnevezett földhöz tartozó Liefdefjordenbe, ahol megpróbálunk a hangzatos nevű Texas Bárnál partra szállni. A korabeli prémvadászok által épített kis kunyhó a nevével ellentétben nem bárként, hanem még ma is a sarkvidéki kutatók menedékeként funkcionál.
A környék leglátványosabb gleccsere az öt kilométer hosszú Monaco. Az előtte elterülő víz több ezer sirály, pontosabban csüllő táplálkozóhelyéül szolgál, a környék pedig a már a jegesmedvék birodalma.
A partraszállásra egy másik lehetőség is adódhat, mégpedig a Wijdefjorden torkolatánál. Bárhol is sikerül partra szállnunk a kopár tundravidék gazdag élővilága garantáltan elkápráztatja bennünket.
Sorgfjord és a bálnavadászok sírja
Sorgfjord, az egykoron itt portyázó bálnavadászok viszontagságos utazására emlékeztet.
A tenger felszíne alatt a 17. század végén elsüllyedt francia és holland hajók nyugszanak.
A közelben eltemetett bálnavadászok sírjától nyugatra, Eolusnesetnél rozmárokat és hófajdokat keresünk, a fjord túloldalán, Heclahamnánál pedig egy félsivatagos terület szürreális látványában lesz részünk.
A legészakibb pont, a Hét-sziget
Utazásának legészakibb pontja a Nordaustlandet-től északra, a Chermsideøya és Phippsøya-szigetcsoportnál, a Sjuøyanél lehet. A szó jelentése Hét-sziget, amely az északi 80°szélességi körön, az Északi-sarktól mindössze 870 km-re délre található. Errefelé már jó eséllyel láthatunk jegesmedvéket, amelyek fő táplálékát az itt élő rozmárok teszik ki.
Hajónk itt kelet felé fordul és kisebb-nagyobb úszó jégtáblák között, északról kerüli meg a Spitzbergák-szigetcsoportot. Azon a helyen haladunk el, ahol anno az olasz hadsereg kapitánya, Gennaro Sora kutyaszánnal eredt az 1928-ban lezuhant Italia léghajó túlélőinek megmentésére. Az olasz léghajós expedíció célja az Északi Sark elérése volt, ami a légijármű meghibásodása és lezuhanása miatt meghiúsult.
Európa legnagyobb jégtakarója
Elhajózunk a Nordaustlandet keleti oldalán fekvő Austfonna mellett, majd megállunk az Isisøya-sziget mellett. Ez egykor gleccserekkel körülvett “nunatak”, azaz szikla volt. Nagyméretű, felfújható Zodiac motorcsónakokba szállva akár mi is körbehajózhatjuk. Az időjárás függvényéban az Európa legnagyobb jégsapkájának részét képező Kapp Mohn-t is felkeressük, amely látványos olvadékvíz-vízeséseiről híres. Innen a norvég Károly királyról elnevezett, szinte soha nem látogatott vizek felé vesszük az irányt. A partoktól pár száz méterre hajózva, a külső fedélzeten állva egy jó távcső segítségével akár jegesmedvék után is kutathatunk vagy a fedélzeti bár melegéből kitekintve pásztázhatjuk a jeges sarkvidéki tájat.
Storfjordens
Egy keskeny szoroson, a Heleysundeten az árral szemben hajózunk a Nyugati Spitzbergák és a Barents-sziget (norvég nevén: Barentsøya) között. Ez is gleccservidék, amely nevét (Negribreen) az Olasz Földrajzi Társaság egyik alapítójáról Cristoforo Negriről kapta. A nap folyamán megpróbálunk partra szállni a Skjolddalen-völgy torkolatánál, az itt fészkelő hósirály kolóniától csupán négy kilométerre. Ha ez nem sikerül, akkor egy csüllő kolónia vagy gleccserek felkeresésére lesz lehetőségünk.
A Spitzbergák hegyei
A napot a Spitzbergák déli részén található Hornsund mellékfjordjain való hajózással kezdjük, hogy testközelből csodálhassuk meg a toronyszerűen kimagasló, hófödte hegycsúcsokat
A Hornsundtind 1431 méter magasra emelkedik, a Bautaen pedig tökéletesen illusztrálja, hogy a korai holland felfedezők miért nevezték el ezt a szigetet Spitzbergáknak, ami „hegyes hegyeket” jelent. Ezen a területen 14 jelentősebb gleccser található, valamint lehetőségünk lesz fókák, belugák és jegesmedvék megfigyelésére is. Kalandvágyó utazóinknak Samarinvaagenben és Birgerbuktában hosszabb séták megtételére is lehetőséget kínálunk.
Bell Sund flórája, faunája és kísérteties történelme
Ma Bell Sundban, a Spitzbergák egyik legnagyobb fjordrendszerében találja magát. Az óceáni áramlatok miatt ez a terület kissé melegebb, mint a szigetcsoport más területei, ami a viszonylag buja növényzetben is megmutatkozik. Partraszállásunkat Ahlstrandhalvøyánál, a Van Keulenfjorden torkolatánál tervezzük, ahol beluga csontvázak halmai találhatók. A 19. századi bálnamészárlás maradványai kísértetiesen emlékeztetnek a természet éktelen kizsákmányolásának következményeire. Szerencsére a belugákat nem vadászták a kihalásukig és élő példányaikkal jó eséllyel mi is találkozhatunk. A Bellsund mellékfjordjain hajózva a tundra alacsony növényzetét legelő rénszarvasokat vehetjük szemügyre. A Vaarsolbukta sziklás vidékén pedig alkák seregét láthatjuk repdesni. (ellátás: reggeli, ebéd, vacsora)